Az író ugyanúgy szívén viseli a jól megírt karakter sorsát, mint az olvasó. Ha megfelelően építette fel személyiségét, nemcsak azok fogják megszeretni vagy éppen meggyűlölni, akik olvasnak róla, hanem ő maga is – semmiképpen nem lesz közömbös számára, mi történik vele.
Ez pedig a kezdő – és olykor nem csak a kezdő – írók csapdája is: ha túlságosan megszeretnek egy karaktert, nehezen viszik bele azokba a szituációkba, amelyek szükségesek a regény premisszájának alátámasztásához. (tovább…)
